|
A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet, mely átszövi a gyermek teljes életét!
Manó torna - Gyermekekkel
A játékos mozgásfejlesztő tornán már járni tudó babákat várunk, (1 évestől 2-3 éves korig) akik az anyukájukkal együtt vesznek részt a foglalkozáson. Az órán különböző mozgásfejlesztő eszközöket használunk játékosan (pl. labda, pad, karika, bot), melyek kiválóan alkalmasak a nagymozgások és az egyensúlyérzék fejlesztésére, elősegítik a kinesztetikus észlelést (saját mozgás érzékelése), a testséma elsajátítását, a szem-kéz és a szem-láb koordinációt. Használatuk során a taktilis- (tapintási, érintési) és térérzékelés is nagymértékben fejlődik.
Manó muzsika - Gyermekekkel
Zenés, mondókás, játékos foglalkozás babáknak (10 hónapostól 3 éves korig) és mamáknak pedagógus vezetésével.
Az oldott légkörű foglalkozásokon a babák és mamák együtt játszanak, énekelnek, mondókáznak. A korosztálynak megfelelő, elsősorban népi eredetű dal- és mondókaanyag segítségével kiválóan fejlődik a gyerekek valamennyi zenei képessége, úgy, mint a zenei hallás, éneklési készség, rím- és ritmusérzék, zenei formaérzék. Mindezek mellett a zenei nevelés kedvező hatással van a babák érzelmi, értelmi, mozgás-, beszéd- és szocializációs fejlődésére.
Alkalmanként mindig tanulnak egy-egy új dalt, mondókát, de mivel az ilyen pici gyerekek életében fontos a rendszeresség, sokszor ismételik a már megismert mondókákat, játékokat.
Manó néptánc - Gyermekekkel
Minden népre jellemző saját népdala és tánca, mert az belőle fakad. A magyar nép egyik legnagyobb világhírű, kultúrális kincse, rendkívül motívumgazdag, változatos tánca. Más népek táncaival összevetve, egyik legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy közösségi, páros, és egyéni motívumok váltakoznak benne, ugyanúgy eszköze a közösségépítésnek, mint az egyéni önkifejezésnek. Mondják, a magyar nép individuális gondolkodása is tükröződik benne, hiszen számtalanszor fordul elő, hogy egy-egy kisebb csoport, vagy egy-egy "szólózó" külön válik azért, hogy ügyességével elkápráztassa a többi táncolót. A magyar néptánc nagy állóképességet, koordinációt, és koncentrációt igényel. Neveli a testet és a lelket. A kisgyermek élete első három évében a legfogékonyabb, ezért fontos, hogy ebben az időszakban különleges hatások érjék. A gyermek lételeme a játék, mindent játékon keresztül tanul meg. A magyar népi játékokon keresztül a gyermekek játékos formában ismerkednek meg a népdalokkal, mondókákkal, a néptánc egyszerűbb motívumaival. Fejlődik mozgáskoordinációjuk, hallásuk, ritmusérzékük, memóriájuk, koncentráció-és együttműködő készségük. Daléneklés közben ritmusra jár kezük, lábuk, egyszerre kell figyelniük magukra, a társakra, énekre, mozgásra.
Manó ringázó - Gyermekekkel („Ringat nép rég renget; táj: ringáz,…” )
Egy-egy foglalkozáson a picikkel (6 hónapos kortól 2 éves korig) jelen van Anyukájuk, közösen énekelünk, mondókázunk, lovagolunk, hintázgatunk, simizünk, csikizünk… Játékos formában tanulják meg a babák a beszéd ritmusát, hangsúlyozását. Fejlődik egyensúlyérzékük, memóriájuk, bővül szókincsük. Vannak ritmushangszerek amelyekkel saját magunkat kísérjük, ahogy a dalocska is mondja: „síppal, dobbal, nádihegedűvel". A furulya is előkerül minden foglalkozáson, ilyenkor az Anyukák énekelnek a furulyaszóval, a babák pedig csodálva hallgatják. Minden dalocskát, mondókát többször is elismételünk, segítve ezzel az Anyukákat, hogy otthon is bármikor feleleveníthessék a tanultakat.
A foglalkozásokat ajánljuk minden olyan kisgyermekes Anyukának, Apukának, Nagyszülőnek, akik már nem emlékeznek a régi dalokra, mondókákra, így gyermekeik által akár saját gyermekkorukat is felidézhetik ezalatt a 40 perc alatt.
|